Az attól függ.

Az internet nem hiteles forrás, hiszen néhány gombnyomással bárki közzétehet bármit a neten. Mégis sokszor úgy tekintünk rá. Ha valamit nem tudunk, vagy nem jut eszünkbe, beírjuk a Google-be, és az emberek többsége az 1. releváns találatnál meg is áll, mert úgy érzi, megkapta a választ a kérdésére. Nem olvas tovább, hogy meggyőződjön róla, hogy valóban úgy van-e, vagy netán téves információról van szó.

De vajon hogyan tudjuk eldönteni, hogy amit a neten olvastunk, igaz vagy sem? Ugyanúgy, mint azt, hogy az a szaftos pletyka, amit a szomszéd lányáról hallottunk igaz-e. Először is megnézzük, hogy ki mondta. Ha az illetőt szavahihetőnek ismertük meg, akkor elhihetjük, amit mondott, viszont, ha már többször hallottunk tőle olyat, amiről később kiderült, hogy szemenszedett hazugság, akkor most sem célszerű hitelt adni a szavának. Másodszor, megkérdezünk másokat is, hogy ők mit hallottak erről. Nincs ez másképp az interneten keringő hírekkel kapcsolatban sem, ha olvasunk valamit, mielőtt elhinnénk, célszerű meggyőződni arról, hogy a hír forrása megbízható-e.

Az utóbbi időben, hiszékenységünket kihasználva, egyre több a kacsa az interneten.

Persze régi trükk a média világában, hogy uborkaszezonban bedobnak egy-két valótlan hírt, hogy legyen miről beszélni – talán néhányan még emlékeznek arra, hogy gyűjtést szerveztek a sorozatból ismert, nehéz sorsú Isaura megmentésére. Jót mosolyogtunk rajta. Igaz volt-e vagy sem, az átlagember számára nincs különösebb jelentősége.

Az internetet ellepő kacsák viszont már korántsem ilyen ártalmatlanok. Halálhírét keltik még élő hírességeknek, rémhíreket terjesztenek az emberek többségét érzékenyen érintő kérdésekkel kapcsolatban, olyan tartalmakat ígérnek a felvezető szövegekben, amelyek sohasem léteztek, és így tovább. Ezeknek az álhíreknek gyártói mindent elkövetnek azért, hogy rávegyék az interneten gyanútlanul szörfözőket, hogy meglátogassák az oldalukat, és elolvassák a cikkeiket. Ráadásul a közösségi oldalak segítségével pillanatok alatt, futótűzként terjednek a rémes álhírek, ami még jobban összezavarja az ítélőképességünket. Hiszen minél többször találkozunk egy hírrel, annál igazabbnak tűnik. Nem kell messzire mennünk példákért, biztosan te is találkoztál már ilyenekkel. A pár napja felröppent szombati munkanap bevezetéséről szóló álhírt ki ne hallotta volna, vírusszerűen terjedt az interneten, pillanatok alatt beszédtémává vált, nem győzték cáfolni.

Arra biztatnánk mindenkit, hogy legyen igényes internetes tartalomfogyasztó, és ahogy a mindennapi életében megválogatja, hogy kinek a szavára ad, és kiére nem, tegyen úgy az interneten is. Szűrje ki, és hanyagolja azoknak az oldalaknak az olvasását, amelyek nem tűnnek megbízhatónak.

Egy kis segítség a szűréshez. Az alábbi linken találsz néhány olyan oldalt, amelyeket jobb, ha elkerülsz:

http://hvg.hu/tudomany/20150119_atveros_weboldalak,

de van még jó néhány ezen kívül. Légy óvatos!