Laptop választó kisokos.

Az alábbiakban az Infofutár laptop választási tanácsait olvashatja. A gép 3 fő egységével foglalkozunk, amiknek a helyes kiválasztása garantálja, hogy Ön elégedett legyen az új laptoppal. Nem foglakozunk külön ebben az írásban a laptopok kijelző méretével, hiszen ezt úgyis mindenkinek személyre szabottan kell eldönteni, hogy a normál méretű 15,6″-os, vagy esetleg más, kisebb, vagy nagyobb méretű laptop az ideális választás.

Processzor:

A laptopok teljesítményét elsődlegesen a processzor (CPU – Central Processing Unit) teljesítménye határozza meg. Ez a legfontosabb, hogy helyesen legyen kiválasztva, mert ez utólag nem, vagy csak nagyon nagy anyagi áldozattal cserélhető!

Amikor egy vásárló képet szeretne kapni arról, hogy melyik processzortól mit várhat, rendszerint elkövet két hibát:

Tévhit 1:

„A négymagos processzor biztosan gyorsabb, mint a kétmagos. Vagy a nyolcmagos biztosan gyorsabb, mint a négymagos.”

NEM BIZTOS!

Ha alapvetően gyengék a magok, akkor hiába nyolcmagos egy processzor, egy erősebb magokkal szerelt négymagos megverheti!

Tévhit 2:

„Amelyik processzornak nagyobb az órajele, azaz nagyobb a GHz (GigaHertz) jelzése, az biztosan gyorsabb, mint aminek kisebb.”

NEM BIZTOS!

Utoljára körülbelül 2005-ben volt igaz, hogy az órajel alapján biztosra mehetünk! Egy mai, 3,2 GHz-es Core i3 processzor lassabb, mint egy 2,1 GHz-es Core i7-es! Itt is inkább a magok alapképességei számítanak.

A processzorokat csak mérési eredmények, úgynevezett Benchmark pontok alapján lehet összehasonlítani, mi is ilyet használunk, amikor össze szeretnénk hasonlítani két gépet. Ennek a menetével nem fárasztanánk a kedves olvasót, de szeretnénk segíteni, ezért általánosságban bemutatjuk a két CPU gyártó kínálatát:

Jelenleg két gyártó processzoraival szerelnek laptopokat, ezek az Intel és az AMD. A két gyártónál is különböző termékcsaládok és azon belül is különböző típusjelzések léteznek.

Az Intel processzorok erősorrendje (eltérések lehetnek, növekvő sorrend, a leggyengébbel kezdjük): Atom, Celeron, Pentium, Core i3, Core i5, Core i7

Mivel nagyon lassúak és a mai minimum követelményeket sem teljesítik, nem ajánljuk megvásárlásra és ezért nem is árusítunk olyan gépeket, amik az alábbi processzorokkal rendelkeznek:

• Atom – teljes sorozat
• Celeron, kivéve N3450

Az AMD processzorok erősorendje (növekvő sorrend, a leggyengébbel kezdjük): E1, E2, A4, A6, A10, A12

Mivel nagyon lassúak és a mai minimum követelményeket sem teljesítik, nem ajánljuk megvásárlásra és ezért nem is árusítunk olyan gépeket, amik az alábbi processzorokkal rendelkeznek:

• E1 – teljes sorozat
• E2, kivéve E2-7110 és E2-9010

A többi processzor bátran választható, itt már inkább a pénztárca az, ami határt szokott szabni.

Memória:

Leegyszerűsítve a memória (RAM – Random Access Memory) az az egysége a gépnek, amiben az adatokat tárolja működés közben. Amikor elindul a Windows, akkor az elemeit megvalósító fájlok, pl. Asztal, Start gomb, tálca, illetve a rendszert működtető állományok a RAM-ba töltődnek be. Szintén a Memória tárolja az éppen futó programokat. Ma egy laptopba legalább 4GB memóriát ajánlunk, szerintünk kevesebb memóriával szerelt gépet nem érdemes megvásárolni, vagy számolni kell azzal, hogy hamarosan bővíteni kell. Ennél több memóriára csak azoknak van szükségük, akik 3D-s játékokkal játszanak, egyszerre több (legalább 5) programot szeretnének futtatni a gépen, vagy akik úgy használják a böngészőt, mint jelen sorok írója:

Ha szokott egyszerre legalább 5 böngésző fület megnyitni, akkor szintén kevés lehet a 4GB memória!

Amikor a memória elfogy, a gép nem hibásodik meg, semmilyen károsodás nem történik: egyszerűen csak elkezd na…..gyon….las….san……mű……köd……ni. Ha ilyenkor bezárunk programokat, böngészőfüleket, akkor újra az eredeti sebességgel fog működni a gép.

Háttértár: HDD vs. SSD

Minden laptopban található egy bizonyos méretű háttértár, ami jelenleg kétféle lehet. HDD (Hard Disk Drive), vagy SSD (Solid State Drive). Illetve létezik még egy SSHD-nek hívott hibrid megoldás, de ezzel most nem foglalkozunk.

A háttértár az a része a gépnek, amin az operációs rendszer és a fájlok tárolódnak. Innen töltődik be a Memóriába a Windows, amikor elindítjuk, illetve az alkalmazások is. Itt tárolódnak a képeink, videóink, filmjeink is.

A HDD és az SSD között nagyon fontos különbség, hogy a HDD régi, mágneses elven működik, így az adatok elérése viszonylag lassan történik. Egy HDD-vel szerelt gép is lehet gyors, de meg sem közelíti azt a sebességet, amit ugyanez a gép SSD-vel tudna! Az SSD kb. úgy működik, mint egy nagy pendrive, és ezért nagyon gyors az adatok elérése. A cégünknél van egy 3 éves laptop, amiben SSD van és még most, 3 év után is 5 mp alatt indul rajta a Windows 10! Ilyen gyors indulást HDD-vel még újonnan se tudott volna. További tudnivalók:

• A HDD-ben mozgó alkatrészek és mágneses lemezek vannak. Ha egy HDD-vel szerelt laptopot leejtünk, szinte biztosan tönkremegy a HDD és elveszíthetjük a rajta tárolt adatokat. Az SSD-ben nincsenek mozgó alkatrészek, leejtés esetén az SSD nem sérül (persze, ha a 10. emeletről ejtjük le akkor azért azt nem valószínű, hogy túléli)
• Az SSD drágább technológia, azért míg HDD-ből egy új laptop legalább 500GB-osat kap, de akár 1TB-osat is, SSD esetén a jellemző méret 256GB. Ennél kisebb SSD-vel szerelt laptopok megvásárlását nem javasoljuk!

Bízunk benne, hogy segíteni tudtunk és a lehető legjobb döntést hozza, amikor laptopot vásárol. Ha nem csak szekértő segítséget szeretne új laptopja kiválasztásához, hanem a megávásrolt készülékre 5 év garanciát is, akkor nézzen körül a webshopunkban! Ráadásul nálunk csak olyan laptopok kerülnek fel, amiket bátran merünk ajánlani ügyfeleinknek, mindegyik megfelel a fenti ajánlásoknak!